41. rész - A ház festése és szegélyezése

A ház festése 2017-ben igencsak időszerűvé vált, mert a drága Napocskánk elkezdte megemészteni a lambériaborítást mind szín- és mind állagügyileg...

Szóval, 2017 nyarán a lambériaburkolat meglehetősen átalakult: a színe sötétsárga lett (vagy barna?), valamint elkezdett összeszáradni. Ezzel együtt zsugorodni is kezdett, amitől megjelentek a hézagok. Persze ez utóbbi nem annyira vált láthatóvá, hiszen az illesztési határon belül voltunk, de ahhoz, hogy az esztétikáján ne rontsunk tovább, muszáj voltam kezdeni vele valamit. 

Kezdetnek az egész házat újrakentem alapozóval. Két napomba került mindez, majd az utcafelőli homlokzattal folytattam, ahová már a tényleges festék került.

Korábban már ilyen-olyan fórumokon megvitattam a ház színét, ahol a sötétszürke került többségbe, s mivel magam is ezt a színt favorizáltam, így végül sötétszürke színt kevertettem ki. Az árnyalat bár nem egészen olyan lett, mint amilyenre számítottam, de végülis ez is bejött, úgyhogy neki is álltam a műveletnek.

Az első ecsetvonások

A tiszta szűrke helyett kékes-szürke lett, de így is szupi...

A festés egy rétegben

A hatalmas felület és a rengeteg illesztési hézag miatt a festés igencsak lassan haladt. A hézagokat ecsettel, míg a lapokat hengerrel festettem. Amikor meguntam az egészet, akkor kicsit rátértem az udvar burkolására (lásd: Térkövezés). 

A kocsibeálló felőli oldal

Miután az első adag térkő elfogyott, folytattam a festést:

A ház immáron körbefestve

Az első Napsütéses szeptemberi napon érezni is lehetett a szürke falfelület hatását: a sötét szín olyannyira szívta magába a meleget, hogy kétméternyire a faltól is érezni lehetett a visszaverődő hőt. 

A ház közelebbről, még szegélyezés előtt

Mivel közeledett az ősz, vele együtt pedig a rossz idő (eső, latyak és miegymás), muszáj voltam a ház éleit is lezárni az esetleges csapadék, valamint a fészket kereső lárvák és bogarak miatt.

A barkácsáruházakban nem sok választék van pipalécekből, így abból válogattam, ami volt. A ház sarkaira vastagabb és szélesebb anyag került, míg a nyílászárók köré vékonyabb és keskenyebb.

Az eslő nekifutás után

A saroklécekkel amúgy van két oltári nagy bajom: az egyik az volt, hogy a vastagabbik anyag max kétméteres szálban volt kapható, de mivel a nyílászáróim 2.30-as magasságúak, ezért oda a vékonyabbik anyag került, ami 2.40-es hosszúságú volt. Egyébként ezért is vettem kétféle pipalécet, de szerencsére nem szembetűnő a különbség. A sarkokon ennek ellenére toldani kellett a pipalécet, amit csiszolható szilikonnal dolgoztam egybe, hogy a toldás határa ne legyen látható. 

A másik bajom pedig az áruk: szálanként átlagosan 1200 forintot kértek a boltban! Ha a ház és a nyílászárók éleinek számát figyelembe vesszük, akkor könnyen kiszámítható, hogy a saroklécezés nem olcsó: első nekifutásra 37 élet számoltam, amiben a tető élei még nincsenek benne. A 37 él pedig nagyjából 34 szál pipalécet jelent, ami hozzávetőlegesen 40.000 forintot kóstál. A tető hosszabbik éleire is kell még egy jelentős mennyiség, szóval az egész 50-55.000 forintban fog megállni.

KÉP HELYE
Az első kör pipalécezés után

Amikor a pipalécek elfogytak, nekiálltam a tető aljának festéséhez. Ez viszont már nem szürke, hanem fehér színt kapott, pont úgy, ahogy a pipalécek is.

Kép még nincs, de hamarosan feltöltöm :)

Érdekességként megemlítem, hogy a szürke fal olyannyira szívta magába a napfényt, majd verte vissza a hőt, hogy a fal mellett álló meggyfa fal felőli oldalán még november közepén is megmaradtak a levelek:

A fa szó szerint élvezi a meleget

Hamarosan folytatom, légy türelemmel!

Tovább: Szagelszívó

30. rész - Az elülső szoba befejezése

Az elülső szoba elkészítését már ideje volt befejeznem: glettelés, festés, színezés, és a padló lerakása volt hátra.

A sok-sok szövegelés helyett szóljanak helyettem a képek:

A villanyóra kapcsolószekrényének csináltam egy plusz falat

A fal glettelése egy napon át tartott, majd lefektettem a pozdorját a padlóra

Sok volt a javítanivaló a falon, mivel az elmúlt ősszel csak felületesen kentem le mindent a minél hamarabbi beköltözés miatt

Lemértem a kinti és a benti padlószint különbségét

Először az erkélyajtó melletti pozdorja magasságát állítottam be: szintezőcsavarral megemeltem, majd lyukakat fúrva telefújtam a pozdorja alatti részt purhabbal. Miután a hab megkeményedett és kitöltött mindent, a szintezőcsavar mellé tokrögzítő csavart fúrtam le, majd kivettem a szintezőcsavarokat

A teljes padló elkészülte után

Másnap leraktam az 5 mm vastag alátét szivacsot

A laminált padló lerakása közben

A szoba másik fele

A fal színezése

A szegélyek lerakása

A szoba tulajdonképpen elkészült. Sajnos több képet egyelőre nem készítettem, de ígérem, hogy később majd pótolni fogom. A színeket a barna tónus uralja: a fal barna, a bútorok barnák, a padló pedig barnás-szürke. Gyakorlatilag teljes az összkép. Egyedül az erkélyajtó szegélylécezése van még hátra.

31. rész - A fürdőszoba burkolása

27. rész - A falak festése

A nappali hátsó traktusa tulajdonképpen a hátsó szoba és a fürdőszoba kialakításával vette kezdetét. Ahogy ezen helyiségek falait építettem, tulajdonképpen úgy alakult ki a nappali hátsó fala is.

A munkafolyamat ezután már rém egyszerű volt: gyakorlatilag csak glettelnem és festenem kellett. 

A festés előtti állapot még gipszkartonozás előtt

A hátsó fal elkészült állapotában

A gletteléskor

Mivel a cuccaim egy idő után már útban voltak, ezért mindent át kellett húznom a konyha oldalára. Persze ott sem volt elég hely, így mindig útban volt valami, amely a munkálatokat kényelmetlenné tette.

Közben behúztam a plafonba a mennyezeti lámpa vezetékét is

Mivel ez a rész lesz tulajdonképpen az étkező, ezért a mennyezeti lámpa helyét is be kellett határolnom, hogy az nagyjából majd az étkezőasztal fölött lógjon. 

Az első réteg festése után

A második réteg festése majd száradása után

Ezután át kellett mennem a nappali másik felére is:

A nappali szoba felőli sarka

(itt még hiányzott egy kis gipszkarton)

A szoba külső falának glettelése után

Közben elkészült a konyha festése is

A konyha hófehér állapotában...

...majd amikor elkezdtem színesre festeni

Estefelé már érthetővé vált a koncepció

(majd letettem a padló szintezésére szánt első pozdorjatáblát)

Sajnos több képet nem készítettem a festés további állapotairól, mert egész egyszerűen elfelejtkeztem róla. A konyha festése teljesen elkészült, valamint a nappali plafonját és falait is körbegletteltem, majd lefestettem fehérre. Az előbbinél alaposan megszenvedtem vele, mert néhány helyen a kivitelezőknek nem sikerült betartaniuk az egyenest, így a gipszkartonok jó pár milliméter szintkülönbséget mutattak adott pontokon. Volt ahol el lehetett tüntetni azt a glettelés során, de volt olyan hely, ahol a gipszkarton csiszolásával értem csak el a kívánt eredményt. Szidtam is a melósokat rendesen, de végül elkészült a mű. 

A festés után következhetett végre a padló szintezése és laminálása, ahol azt is megnézhetitek majd, hogyan néz ki a nappali és a konyha fala jelenleg...

Tovább: Fűtés klímával

26. rész - A fürdőszoba festése és beépítése

Mivel már október végén jártunk, ezért egyre inkább kezdett kényelmetlenebbé válni a dézsában való fürdés. Mi tagadás, hűvösre fordult az idő. És bár még rengeteg gipszkartonozni való volt a konyhában és az előtérben is, mégiscsak nekiálltam a fürdőszoba falainak a véglegesítéséhez. 

Előzmények: 25. rész - A hátsó szoba kialakítása

Kapcsolódó: 24. rész - A fürdőszoba kialakítása

Erre azért is volt szükség, hogy aztán a helyére téve a fürdőkádat, mielőbb letehessem a laminált padlót. Igen, a laminált padlót. Ugyanis, mivel faházról van szó igazi fapadlóval (deszka és OSB), ezért nem önthettem rá betont és nem burkolhattam azt le, mint ahogy általában - a merev hagyomány szerint - azt szokták. 

Hogy működhet-e a fa fürdőszoba? Szerintem igen, mint ahogy az az alábbi képen is látszik:

Fával ugyan kényesebb, de sokkal-sokkal 

természetesebb és szebb

És bevallom őszintén, már bánom, hogy nem fa fürdőkádat vettem:

Fa fürdőkád fa fürdőszobához

Eleinte azt hittem, hogy több százezer forint egy fa fürdőkád, de egy röpke árajánlatkérés után el kell, hogy mondjam, ha nem is olcsó, de szerintem elérhető az átlagos építtető számára: 160.000 forint.

Na, mindegy. Tulajdonképpen pénzem se maradt rá, úgyhogy abból kell építkeznem, amim van. Még jó, hogy az építkezésem dereka táján már megvettem a kádat, mert ha nem így tettem volna, akkor másra költöttem volna az árát. Sajnos költséghatékonyság miatt muszáj voltam a legolcsóbb megoldást választani, azaz vettem egy kádat 35.000 forinttért tartószerkezet nélkül, meg egy pár lábat az aljára hatezerért, hogy aztán ha eljön az ideje, magam csináljam meg az oldalfalait.

Erre tulajdonképpen épp tegnap kerítettem sort, vagyis november 16-án. A munkafolyamat képekben:

Felborítottam a kádat és méretet vettem róla

Ezután elmentem a lapszabászatba és levágattam négy elemet, plusz vágtam hozzá megfelelő hosszúságú 5x5-ös párnafát a sarkokra

Az elkészült vázat végül fém sarokpántokkal erősítettem meg

Annyira stabilan fogja, hogy simán forgathatom, amerre csak akarom

Ezután ismét bekentem a sarkokat kátránnyal

A falhoz állítás előtt a kész szerkezetet átitattam azzal a pórustömítő anyaggal, amivel a ház külső homlokzatát is kezeltem, hogy megakadályozzam az esetleges nedvesség bejutását a fába. A száradási idő miatt egyelőre csak egy réteget kapott, viszont az alját beeresztettem kátránnyal is, és úgy fektettem le a talpára.

Miután a falhoz illesztettem a "ládát", kivágtam a lefolyó helyét

A következőkben két nyílást kellett vágjak a ládára: egyet előre, hogy azon benyúlva összeköthessem a lefolyót a káddal (mert ugye a kád behelyezése után már nem férek másként hozzá), a másikat pedig az oldalára, hogy telefújjam purhabbal a kád alját a nagyobb stabilitás kedvéért. 

Másnap a vízszerelővel beillesztettük a kádat a ládába...

...majd a szerelő összekötötte a lefolyócsövet azon a lyukon, 
amit korábban már kivágtam

A szerelő-lyukakon keresztül minden lényeges pont hozzáférhetővé vált

Amíg a vízszerelő a házi-vízmű beüzemelésével volt elfoglalva, addig én megszereltem a bojler elektromos vezetékét. A vezeték végét a villanyszerelő korábban már bekötötte a bojlerba, s nekem tulajdonképpen csak a dugót kellett a vezeték elejére csavaroznom. 

Miután a házi-vízmű elkészült, elkezdtük feltölteni a rendszert vízzel. A vízmű rendesen dolgozott, de beletelt egy kis időbe, mire minden véget telenyomott vízzel.

A vízműrendszer működés alatt

Megemlítem azért, hogy a korábbi házamnál a legolcsóbb vízművet szereltettem be, amely nyolc évvel ezelőtt 35.000 forintba került. Mindössze öt évet bírt ki, utána cserélni kellett, mert a tartály és a csapágyazás szó szerint elrohadt. Öt év ugyan nem kevés idő, de ezen idő alatt már korábban is jelentkeztek ilyen-olyan gondok, mint például a nyomásérzékelő pontatlansága. Ugyanis az egy idő után nem akart kikapcsolni, illetve későn kapcsolt be vagy ki. Akkor apósom segített rajtam (és a Páromon, aki akkor már nálam lakott) egy új tartály és nyomáskapcsoló, majd egy új szivattyú beszerelésével. Mire a házamat eladtam, az a nyomásérzékelő is tönkrement, mert egész egyszerűen nem kapcsolt ki, ezért a rendszert csak áramtalanítás útján lehetett leállítani.

Az ilyen szívást megelőzendő döntöttem úgy, hogy megveszem a legkomolyabb vízművet, amely a piacon kapható, ezért hosszas keresgélés útján végül a Gardena mellett döntöttem, ami teljesen automatizált mindenféle beállítási és mérési lehetőség mellett, s amely 93.000 forintba került. Egyetlen problémája csupán, hogy a tartálya ennek is kicsi, ami miatt ez is ugyanolyan sűrűn kapcsol be, mint a vetélytársai. Persze ezt nagyobb tartállyal kiküszöbölhetem, de egyelőre nem tartottam fontosnak a befektetést. 

A fürdőszoba látványa a nap végén

Másnap a padló másik felének lekenése után

A padló megemelése a régi kis faház válaszfalával

A padló megemelésére végül azért kerítettem sort, mert a konyha padlójának egyenetlensége miatt úgy véltem, hogy itt szükség van rá. Ugyanis hülyén nézne ki, ha a konyha megmagasított padlója után egy alacsonyabb helyiségbe lépnénk be a fürdőszobában. Mivel a válaszfal darab már kezelve volt valamivel (ezt ránézésre látni), így szükségtelennek tartottam ezt is lekenni kátránnyal. Egyrészt, ha netán beázik mégis, akkor az alatta lévő padló felfogja a vizet (ami védi a ház alját a beázástól), másrészt pedig a kátrány szaga a legutóbb is egy hét eltelte után kezdett eltűnni, s még egy hét kellett ahhoz, hogy ne ragadjon, én pedig nem várhattam addig, mert december eleje lévén már időszerűvé vált, hogy végezzek a munkálatokkal. A padló széleit eleve kinyomtam szilóval, így gyakorlatilag nem folyhat mellé és alá semmi. 

Mire megvettem a laminált padlót, a fürdőszoba többi részére is lefektettem a pozdorja táblákat. Ez a fürdőkád és a WC-csésze miatt csak úgy volt lehetséges, ha kettévágom, mert a hatalmas táblát nem tudtam sehogy sem a helyére forgatni. A két tábla közötti hézagot akkor "töltöttem" föl, amikor a laminált padló lerakásával odáig jutottam. 

A szürke alátét-lap meglepően jól simul a padlóhoz, bár

a meglátásom szerint egy meglehetősen vacak anyag

A laminált padló lerakása nem egy nagy feladat, ezért az egész művelettel nagyjából két és fél óra alatt végeztem. Egyedül a WC-csésze lefolyásánál voltam gondban, mert nem volt hozzá körfűrészem (a pontos megnevezését nem tudom), amivel a kör alakú lyukat pontosan kivághatom. A pontos helyet úgy vettem le, hogy a lyuk szélét bekentem kátránnyal, majd ráfektetve a padlót, levettem róla a pontos méretet. 

A lefolyócső jelölése

A lefolyócső lenyomata

Nagy-nagy szerencsémre a lyukat épp a laminált lap végére kellett vágnom, így a dekopírfűrész is elegendőnek bizonyult a feladathoz. 

A végeredmény

Belátom, hogy nem lett valami szép, de mivel a WC-csésze úgyis takarja, ezért teljesen mindegy mennyire szabályos a széle. 

Végül a padlóval elkészültem, ami meglepően szép lett. Vízmértékkel nézve minden irányban vízszintes, sehol nem hubog, nem mozog, vagyis tökéletes! :)

A bejárati ajtóból nézve

A mosdópult felől nézve

A következőkben felkerül majd a szegélyléc is, majd kezdődhet a fürdőkád körüli falak burkolása, valamint a fürdőkád oldalának fedése, amit a pozdorjára szerelek majd rá.

Tovább: 27. rész - A falak festése