5. rész - A telek

A telek mérete 28x30 méter, azaz 840 m2. Nem egy hatalmas földterületről van szó, de az elterjedt, átlagosan 500 m2-es telkekkel szemben már viszonylag nagynak mondható. A lényeg, hogy minden elfér rajta, amit elterveztem...

A mai napon kint jártam ismét és készítettem róla pár képet:

A fűvel benőtt utca, amely egy patakba fut bele

Az utcában abszolút nincs semmilyen forgalom. Olyannyira, hogy a családdal akár labdázhatunk is a füvön, ha a telek kevésnek bizonyulna. Szemben a Pilis vonulatai láthatók, míg a telek háta mögött parcellázatlan telkek sora és egy szántóföld. 

A piros vonal jelöli a telek határait

A telek 30%-a beépíthető, azaz mintegy 252 m2! A tervezett faházam összesen 90 m2-es lesz, vagyis még építhetek mellé másik 162-t. 

A faház, amely a telekkel jár

A telken lévő faház 30 2m-es, de valószínűleg majd el kell bontani, illetve eladni az elemeit. Wc és fürdőszoba nincs benne, mert az előző tulajdonosok csak alvásra használták. Ami jó, hogy a háta mögött van egy pottyantós rötyi, amit a komposztálás miatt feltétlen használni fogok.

A faház mögött

A faház mögött egy nagyobb sávban még kertészkedni is lehet. A kerítésig nagyjából 5 méter a távolság. 

A faházzal szemben van a kút

Sajnos a talajvíz elég magas. Ezt a kútban lehet lemérni, ahol a felszíntől nagyjából egy méterrel lejeb áll a víz.

A faház oldala

A bejárati kapu melletti fűzfa

A fűzfa alá tervezek egy fateraszos kiülőt, bográcsozót, mert a lelógó faágak alapból megadják a hangulatot.

A bejárati kapu fejmagasságból

A telken egyébként számtalan gyümölcsfa és -bokor van, mint például az alma, körte és dió, vagy a ribizli. Lesz befőzni való gyümölcs bőven, és komposztálni való falevél is.

Úgy érzem, ezzel a telekkel nagy szerencsém van. Hihetetlen a panorámája és a levegője:

A telek mögötti parcellázatlan terület

Tovább: 6. rész

2. rész - Elképzelés

14 millió forintom volt mindenre, amelyből 6 millió forintot a telek ára tett ki. Mire elég a fennmaradó 8 millió forint? A hozzáértők szerint szinte semmire. Persze engem nem olyan fából faragtak, hogy ezt el is higgyem, ezért osztottam-szoroztam, számolgattam a tervezett kiadásokat. 

A jelek tényleg azt mutatták, hogy egy lakóház kivitelezéséhez minimum 10 millió forintra lenne szükségem, ami viszont nem volt. 8 millióm van, de abból is lejön legalább 1 millió a tervezésre, az illetékekre, az engedélyeztetésre, stb. Tehát gyakorlatilag 7 millió forint az, amellyel mozoghatok. 

A törvény szerint e-naplót kell vezetni az építkezés során, amit kizárólag kivitelező nyithat meg és naplózhat a munkafolyamatok végéig. És ez az a dolog, ami a költségeket megnöveli, ugyanis a vállalkozók nem szégyellnek elkérni annak az árát, hogy kikerülhetetlenek az építkezés során. Ha nélkülük építek fel valamit, akkor lakhatási engedélyt sem kapok, mert az Építésügyi Hatóság az e-napló meglétéhez köti azt, valamint még jól megbírságolnak azért is, mert engedély nélkül építkeztem. 

Tehát elkezdtem építési vállalkozók után kutatni. Hárommal ültem le egymásután tárgyalni, de mindhárom ugyanazon költségekkel számolt. Hogy egy példát említsek csupán: csak az alap elkészítéséért kértek volna 2 millió forint munkadíjat! Egy 5X10-es alapért!

A kiindulópont az volt, hogy a horányi házam mintájára készítem el az új otthonom terveit, de rá kellett jönnöm, hogy a költségek olyannyira megugrottak, hogy amit annak idején 6 millióból sikerült felépítenem, azt napjainkban 10-ből is alig lehetne kivitelezni. És nem azért, mert felmentek az anyagárak, hanem azért, mert kényszerűségből a kivitelezővel kell megcsináltatnom az építés különböző fázisait. Kell és kész, ennyi!

Dühítő, mert a horányi házamnál rengeteg mindent magam építettem fel, amit az Állam most egyszerűn nem engedélyez. Volna ugyan pénzem egy új otthonra, de mivel azt magam nem építhetem fel, ezért gyakorlatilag semmit nem kezdhetek vele.

Mivel az idő sürget, ezért kénytelen voltam számításba venni a lehetőségeimet:

1. Téglaház építése, amelyhez nincs elegendő pénzem. Kell egy kivitelező, aki minden egyes munkafolyamatot megterhel a saját hasznával: ez a haszon rárakódik az alapra, a falazatra és a tetőzetre. Emellett pedig magának az anyagnak is ára van, ami szintúgy temérdek pénzbe kerül. Felületes számítások szerint is 8 millió kéne egy szerkezetkész ház felépítéséhez, amiben még nincs semmiféle belsőépítészeti munka, úgy mint a szobák, a fürdőszoba-wc kialakítása,valamint a gépészeté, mint például a mosdók, víz- és villanyvezetékek, világítótestek, stb. Erre jön rá még a szigetelés, a vakolás és a gipszkartonozás költsége is.
   
   Kényszerűségből ezért a horányi házam mintájára tervezett új házamat földszintesre gondoltam ki az emeletes helyett. Ha az 5X10-es alapban gondolkodom, akkor a 100 m2 helyett 50-et kapok, ami egyedülállóként még mindig ideális lehet. De ennek költségei sem lehetnek sokkal alacsonyabbak, így új megoldást kellett keresnem.
     
2. Mobilház építése, amelyre ugyan elegendő pénz áll a rendelkezésemre, de ódzkodtam tőle, hogy egy valamiféle túlméretezett lakókocsiban éljek. Jópofa kis házikó a mobilház, de véleményem szerint az akkor is csak egy lakókocsi, amit tulajdonképpen egy 100 m2-es, emeletes téglaházra cserélnék le azért, hogy a családom közelében élhessek. Jó megoldás ez? Aligha. De akkor mit építsek?
     
3. Faház építése lehet a megoldás, de mégis hogyan? A faház építéséhez is e-naplóra és kivitelezőre van szükség, tehát ismét egy olyan pont, amely érdemtelenül vinné a pénzem. De hol spórolhatok a kiadásokon? Biztos van megoldás, csak ki kell gondolni a megfelelő lehetőségeket.

Mobilházak kívülről

A mobilházak előnye, hogy nem kell rá építési engedély, valamint rögtön kész van, ahogy begurulnak vele a birtokra. Azonnal költözhető, üzembe állítható. Mérettől függően az árak is változnak: 3.000.000-tól 8.000.000-ig kínálják őket. Egy használt mobilház viszont már 1.500.000 forinttól kapható, amit talán érdemes lehet megvennem, mert ha egyszer felépül a végleges házam, akár ki is adhatom bérbe, ami havi plusz bevételt jelentene a számomra. 

Mobilházak belülről

Végül arra jutottam, hogy kétféleképpen spórolhatok a pénzemen: az egyik, ha a terveket leegyszerűsítem annyira, amennyire csak lehet, a másik pedig, ha az egyszerűbb tervek miatt a kivitelezőnek is könnyebb dolga akad, amely által a munkadíja jelentősen csökkenthető. 

Milyen házat építsek tehát? Hol lehet egy házon spórolni? Véleményem szerint sok helyen: az alapon, a válaszfalakon és a tetőn. De hogyan? 

Alapozás: a házat cölöpökre építem, ezáltal jelentős pénzt és időt spórolok meg a sávbeton készítése helyett. Nem tudom hány betoncölöpre lesz szükség, de anyagában közel sem kerül annyiba, mint egy hagyományos alap.

Falak: a faházat csak szerkezetkész állapotban építtetem fel, mert minden más belsőépítészeti megoldást magam vállalok. A gipszkartonozást, a padló lerakását és a válaszfalakat magam építem be, s majd csak a vízszerelőnek, a villanyszerelőnek és a burkolónak kell kijönnie lakhatóvá tenni a terepet.

Tető: a nyeregtető helyett féltetőt szeretnék a házra, mert az kisebb anyagköltséggel jár, emellett oly egyszerű a szerkezete, hogy játszi könnyedséggel akár magam is elkészíthetném. Persze ez utóbbit nem lehet, mert köti a kezem az e-napló, de a kivitelező cégnek is kevesebb munkájába kerül majd, ezáltal a munkadíjuk is csökken.

A lényeg, hogy egy cölöpökön álló, 50 m2-es, földszintes faházat szeretnék, féltetővel a tetején. Vajon mennyibe kerülhet egy ilyen épület? 

Szerencsémre megleltem azt, amire szükségem van: a 2015-ös Vörösmarty téri Karácsonyi Vásáron jártam, amikor a tér szélén megláttam az új otthonomat!

A pavilon 90 m2-es, meglehetősen nagy

A tető lejtése nagyjából 10°-os

A pavilon oldala és hátulja

Belül hihetetlenül tágas és barátságos minden, és annak ellenére meleg volt,
hogy semmiféle fűtőtestet nem láttam

A tetőszerkezet

Mindenhol ablak

A pavilon hátulja, amely elképzeléseim szerint az utcára néz majd

A Vörösmarty téri pavilon hatalmas méretű, így számomra nagy. Egy ugyanilyen, 50 m2-essel is megelégednék, de kérdés, hogy vajon mennyibe kerülhet?

Nagy nehezen sikerült utolérnem a gyártót telefonon, ahol a nagyfőnöknek felvázoltam röviden az elképzeléseimet. Elmondtam, hogy nekem 50 m2-re volna szükségem, egy darab bukó-nyíló ablakra, egy elcsúsztatható, nagy méretű teraszajtóra, valamint kevesebb ablakra, mint ami a pavilonjukon van. Továbbá elmondtam neki azt is, hogy sem felületkezelést, sem szigetelést nem kérek rá, valamint a belső falakat is magam építeném be, mert ezek is jelentős összegeket spórolhatok.

Megállapodtunk benne, hogy elkészít nekem egy árajánlatot, amit pár hét múltán email-en átküld. Remek! - gondoltam. Ha az erdélyi faházak kerülnek szerkezetkészen 5-6 millióba, 80 m2-en, válaszfalakkal, szobákkal együtt, akkor nem lehet ez a pavilon 2 milliónál többe. 

Jelenleg itt tartok. Várok az ajánlatra...

Frissítés: megjött az első árajánlat

1. rész - Keresgélés

Miután eladtam a horányi házamat, 14 millió forint csücsült a bankszámlámon. Nem kevés pénz, de azért annyira nem is sok, hogy az ember vígan válogathat a felkínálkozó lehetőségek közül.

Mire lehet elég 14 millió forint? 

Üres telekre mindenképp. Pilisvörösváron a lakóövezeti telkeket 6-8 millió forint közötti összegért kínálják, helytől, mérettől és közművesítettségtől függően. 

Amikor 2015. szeptember utolsó napjaiban elkezdtem a keresgélést, összesen 8 darab telek volt számomra megfelelő, de mire két hónap múltán a foglaló kifizetéséig jutottam volna velük, addigra sorban eladogatták mindegyiket. Végül már azon telkek is felmerültek lehetséges vételként, ahová egyáltalán nem szerettem volna költözni. Hogy miért? Mert a horányi házam eladásával 2016. március végéig kaptam haladékom a kiköltözésig. Addig pedig nemcsak a telket kell megvásárolnom, hanem fel is kell rá húznom egy olyan épületet, amely már lakható állapotba kerül. 

Október elejétől kezdve március végéig mindössze hat hónap áll a rendelkezésemre a művelet végrehajtásáig, amely idő felét a keresgélés, az adásvétel, a tervezés és az engedélyeztetés teszik majd ki. Decemberre mindenképp meg kell vennem a telket, hogy a téli fagyok elmúltával, legkorábban február elején megkezdhessem az építkezést. 

A keresgélés hosszú és fárasztó volt: a Trabimmal annyit keringtem a pilisvörösvári címek között, hogy gyakorlatilag az egész települést feltérképeztem ezáltal. A telekre mindössze 6 millió forintot szántam, különben olyan kevés pénzem maradt volna, hogy abból semmit se tudtam volna felépíteni. Semmi esetre sem akartam a 100 m2-es horányi téglaházamat egy jelentősen kisebb faházra cserélni, ezért fontos volt mennyiért találok földet, amelyre aztán alapozhatom a jövőmet.

Az első telek az Amur utcában volt látható. A hirdetőtábla alapján derült ki, hogy azt a tulajdonos szomszédja hirdeti 6.5 millió forintért. Találkoztam az illetővel, aki bár úgy tüntette fel magát, mintha ingatlanos lenne, a nyilvántartó szerint a nyilvántartásban nem szerepelt. Hosszas vitatkozás árán tudtam kicsikarni tőle a tulajdonos telefonszámát, aki állítólag csak konkrét árajánlattal volt hajlandó szóba állni a vevővel. Az ajánlatom ezért 6.2 millió forint volt, amit negyed órányi beszélgetés után lealkudtam 5.8-ra. Elmagyaráztam neki, hogy a telke kicsi, mindössze 430 m2, nincs rajta semmilyen közmű, ráadásul messze esik a forgalomtól, amely miatt még az 5 millió is sok, nemhogy a 6.2! Az árat végül elfogadta, de csak is azért nem jött létre az üzlet, mert akkor még nem tudtam neki foglalót fizetni. Ugyanis ekkor még nekem sem fizettek foglalót a házam után. A telket buktam, állítólag 6.2-ért megvették.

A következő telek 100 méterrel odébb, a Harcsa utcában volt megtalálható. 6.2 millióért kínálták ezt is, viszont a terület összközműves volt, valamint állt rajta egy 25 m2-es faház is. Csupán két dolog zavart vele kapcsolatban: az egyik, hogy a telek mérete csak 370 m2 volt, a másik pedig, hogy a telek háta mögött egy meglehetősen mély szakadék tátongott. Az igaz, hogy a mellette levő telkeken hatalmas téglaházak álltak, de mégiscsak tartani véltem attól, hogy egy erős esőzés után földcsuszamlással válik semmivé mindenem. Mire a foglalózáshoz jutottam volna, ezt is eladták a meghirdetett áron. 

Ezután számtalan helyen megfordultam, amelyeket felsorolni sem tudok. Vályogház, romos ház, faházas telkek, sorház, ikerház... minden volt a kínálatban. Egyedül az számított, hogy a terület ne kerüljön 6 milliónál többe, valamint fejlődőképes legyen, azaz ha úgy döntök, akkor kis ráfordítással bővíteni vagy változtatni lehessen.

Egy bontásra ítélt ház a Gesztenye utcában

A Gesztenye utcai ház tűnt a legjobb választásnak, ugyanis 6.5-ről lealkudtam 5.5-re, valamint a lehető legközelebb helyezkedett el a központhoz. Nemcsak a volt élettársam és a kislányom laktak a háztól két saroknyira, de a buszmegálló, a játszótér, az élelmiszerbolt, a pékség, a cukrászda, az étterem és minden más is gyakorlatilag egy köpésnyi távolságra voltak tőle. 

Egyetlen gond volt vele csak: a ház a végrehajtónál parkolt, amely miatt 8 hónapnál korábban esélyem sincs a megvételre. Azt ugyanis meg kell még hirdetni a végrehajtó honlapján, licitálni kell rá, majd várni és várni, aztán kifizetni. Jövő nyár végére lett volna belőle valami, ha egyáltalán nem kínál érte valaki más többet. Nem mertem megkockáztatni, hiszen április 1-től elvileg már laknom kellene valahol.

Pedig láttam benne fantáziát, mert amit elbontok, annak anyagából vissza is tudnám építeni az elképzeléseim szerinti házat. 

Ezután felpörögtek az események: szinte minden nap Pilisvörösváron voltam és ingatlanokat kerestem szerte a településen. Volt olyan nap is, amikor a kocsiban kényszerültem aludni, hogy ezzel is spóroljak a benzinköltségen. Ugyanis reggel elindultam Horányból (65 km), majd egész nap tekeregtem Pilisvörösváron, majd késő délután már nem mentem haza ismét, mert másnap ugyanott kezdhettem volna a tulajdonosokkal való találkozót.

8 millió forint (csak villany és kút, mosdó és wc nincs)

12 millió forint (vályogház, görbe falak, lejtős padló, ázott fal, régi vezetékek)

13 millió forint (szép, tiszta és kényelmes, de erősen túlárazott)

A fenti képen szereplő ház nagyon tetszett, de az árát egyáltalán nem érte meg. Ismerem ezt a háztípust, hangulatos, jól elrendezett, kellemes benne lakni, de 13 millió forint eszméletlenül sok pénz érte. Én a 100 m2-es téglaházamat adtam el 14 millióért, amelyből 13 milliót egy 40 m2-es faházra őrültség volna kifizetni! Próbáltam ezt megértetni a tulajdonossal, hogy amit kér az irreális, de hajthatatlan maradt. Szerintem úgy gondolta, hogy majd talál egy balekot, aki hozzásegíti majd őt végre ahhoz, hogy új életet kezdjen valahol máshol. Nem is tudom én a házamért miért nem kértem mindjárt 25 milliót, és akkor olyan házat vehettem volna, amilyen már megfelelne az igényeimnek.

Rengeteg házat és telket megnéztem ezután, amelyek többségéről kép sem készült, annyira szánalmas volt mindegyik. Egy ingatlanossal is szerződtem, hogy keressen nekem a paraméterek alapján valami jó helyet, de ő sem tudott segíteni. Viszont egy alkalommal olyan helyre vitt, ahol az egész utca eladósorba került, így bőven kínálkozott lehetőségem a válogatásra. A telkek és a faházak ugyan jók voltak, de olyan árat kértek értük, amit nem tudtam volna kifizetni. 8 milliótól 10 millióig kínálták a földet. De kiszúrtam közölük az egyiket, amit nem mutatott meg az ingatlanos: miután elbúcsúztam tőle, visszamentem és a kapura kifüggesztett telefonszám alapján felhívtam a tulajdonost.

A telek 6 millióba került és zártkerti ingatlanként szerepelt a nyilvántartásban. Az előbbi fantasztikusan jó hírnek bizonyult, míg utóbbi aggodalomra adott okot: ugyanis a zártkerteket csak úgy lehet eladni, hogy meg kell hirdetni valami állami honlapon, amelyre a földműveléssel foglalkozóknak elővásárlási joga van. Ha ezen túl vagyok, utána lehetne átsoroltatni a telket belterületi, lakóövezeti telekké. Ez még nem is lenne baj, de ennek a lefutási ideje is nagyjából 8 hónap lenne. 

Az ügyvédem leleményességének volt köszönhető, hogy utánajárt a zártkerti ingatlanokkal kapcsolatos dolgoknak, amelyből aztán kiderült, hogy a zártkerti ingatlanokat a pilisvörösvári Hivatal ezen év decemberének végéig ingyenesen átsorol lakóövezeti ingatlanná, ha azt a tulajdonosok kérik. Hát hogyne kérnék!

Gyorsan aláíratott egy papírt a tulajdonosokkal, hogy megbízzák őt a telek ügyleteinek intézésével, majd elment és elindította az átsorolási folyamatot. Közben én is kifizettem 400.000 forint foglalót, amit elvileg 2016. január végén adás-vétel követ. 

A telek, amelyre az új házam kerül majd

A telken kút és villany van csupán, meg egy 30 m2-es faház, amit nyári ideiglenes szállásként használni lehet, de lakhatás céljára nem: se fürdő, se wc nincs benne, valamint szigetelés hiányában meglehetősen hideg lehet a télen. Viszont a telek mérete nagy: 740 m2-es, amelyre hatalmas ház húzható.

Remélem a telek hamarosan tényleg átkerül a nevemre, de addig is kezdődhet a számolgatás és a tervezgetés.