57. rész - Kapuépítés (japánkapu)

A bejárati kapum már a telek megvétele óta gyalázatos képet mutatott, ezért eldöntöttem, hogy végre valahára pontot teszek a kívánalmak végére. Az anyagom megvolt hozzá, időm is bőségesen rendelkezésre állt, úgyhogy belevágtam a nem is kicsi feladat elvégzésébe.

Eredeti elképzelésem egy japán kapu megépítése volt, amelyeket csak képeken láttam. Szerintem a világ legszebb és legegyszerűbb kapuja, de sajnos a méreteivel és arányaival nem egészen voltam tisztában. Ennek ellenére úgy döntöttem, hogy megcsinálom, aztán olyan lesz, amilyen, nem igazán érdekel.

De milyen is egy japánkapu, azaz egy "torii"?

Lássuk:

A torii egyfajta építészeti jellegzetesség a japán szentélyekben. A legenda szerint átjáróként szolgál az istenek lakta szent birodalom és a világi, emberek lakta világ között, azaz a kapu után már szent helyen jár a halandó ember. E kapuk különböző formájúak lehetnek, de a legtöbbjük két főoszlopból és egy vagy két keresztgerendából áll. Néhány toriinak a keresztgerendák közepén egy emléktábla található.

Egy méretes torii

A torii kapukat hagyományosan fából vagy kőből készítették, de ma már vasbetonból, rozsdamentes acélból és más anyagokból is készülhetnek. Általában festetlenek vagy élénkvörösre festettek, fekete felső szemöldökfával.

A torii funkciója a szent tér bejáratának jelzése, emiatt a sintoista szentélyhez vezető utat szinte mindig egy vagy több torii szeli át, így a legkönnyebben megkülönböztethető egy szentély egy buddhista templomtól (a múltban a toriikat a buddhista templomok bejáratánál is használhatták).

A japánkapu fajtái:

Az ábrákon látható, hogy rengeteg fajtája van, viszont alapjaiban mindegyik hasonlít a másikra. Ennek mentén gondoltam úgy, hogy én is valami hasonlót készítek, olcsósítva a pénztárcámhoz.

És bár - ahogy említettem - a torii a világ legegyszerűbb kapuja, a két tartóoszlop vastagsága miatt mégsem lehet olcsó. A bejárati kapum szélességéhez legalább 25x25-ös vastagságú gerendára lenne szükségem, amelynek darabja (az egyedi méretek miatt) darabonként 50-70.000 forintba kerülhet, vagy annál többe. 

Én a 15x15-ös méretet választottam.

Ezt a formát szeretném lekoppintani, csak kisebb méretben, szögletes, keskenyebb oszlopokkal

A régi vaskapu

Az utcáról nézve

Két oszlop és egy keresztfa, az alapok

Az oszlopokat a vaskapu vasoszlopaihoz fogattam hozzá

Közvetlen ezután a fűzfa is metszésre került

Mivel az új kapuszárnyakat ekkor még nem készítettem el, ezért a régi vaskaput használtam ideiglenesen

Mivel az oszlop keskenyebb, mint az alapjának szánt zsalukő, ezért a gerenda nem ért ki annak széléig, és így a kaput sem tudtam volna rá felfogatni, ezért muszáj voltam megvastagítani, hogy síkba kerüljön a két felület. Az illesztéseket használt motorolajjal kentem át, megelőzendő az esetleges korhadást.

A kapuszárny-keret használt anyagokból lett megépítve, amelyek a motorolajtól ilyen feketék

A helyreillesztés előtt ki kellett alakítanom a "nulla pontot", amihez majd a vízszintet igazítom

A "nulla pont"

Ideiglenes térkövezés a kapukerekek miatt

A beállított és rögzített kapuszárny (4.3 m)

Tökéletes függőleges és síkok

Tökéletes vízszint

Mivel a felhelyezést nem tudtam megoldani egyetlen nap alatt, ezért a régi kaput még nem vághattam le a betétek behelyezése előtt

A kapukeretet ismét átkentem olajjal, míg a fabetét égetve lesz (japánul: shou sugi ban)

A félig elkészült kapu november 24-én

Épphogy befaragtam a zárat és használatba vettem a kaput, egy napokig tartó esőzés vette kezdetét. Eredetileg szerettem volna lecsiszolni és alapozóval kenni a nyersen maradt fákat, de az ázatás miatt ezt elhalasztottam bizonytalan időre. 

Tehát a következő lépésem az oszlopok csiszolásra lesz, amelyre végül felkerül a tetejét áthidaló gerenda, valamint az annak tetejét díszítő íves pallók. Miután ezzel végeztem, jöhet a vörösre festés, valamint a rovásírásos vésetek. Mivel beleértünk a télbe, ezért valószínűleg erre csak 2026 tavaszán fogok sort keríteni.

Folyt. köv.