2016. január 12., kedd

7. rész - Első skicc

Tegnap előtt a munkahelyemen rajzoltam egy skiccet a felépítendő házamról, hogy azzal bandukoljak el a tervezőkhöz árajánlatot kérni. Végül is csak az egyikkel sikerült találkoznom, aki ígéretet tett nekem a mielőbbi válaszadásra. 


Íme a skicc:

Nagy vonalakban így fog kinézni a házam

Mivel egy korábbi alkalommal már kaptam tőle a tervezésre ajánlatot (egy másik házra), ezért nagyjából tisztában vagyok az árképzésével, de azt azért nem tudom elfogadni, mert indokolatlanul soknak tartom. Közel félmilliós összegről volt szó anno, ezért tegnap fel is hívtam rá a figyelmét, hogy azt a vonalat elfogadni nem tudom, ezért találjon ki valami mást.

Az építész nézte-nézte a skiccet, végül nagy vonalakban felvázolta, hogy miket lehetne talán elhagyni a tervezésből, amely költségcsökkentő lehet (például a 3D-s megjelenítést), de nem nagyon jutottunk előbbre az árképzés szempontjából. 

Mondta még, hogy mivel a terep nagyjából sík, ezért nincs szükség geodéziai felmérésre, de a statikus szakvéleményére viszont igen, mivel a tetőt tartó gerendák fesztávja meghaladja az ideális hosszt (vagyis 5,4 méternél hosszabbak).

Ezzel vitatkoznék egy kicsit:

A kiviteli terv kötelező elkészíttetésének eseteit a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet IV. fejezet 22. § (3) és (4) bekezdése határozza meg. A jogszabály kimondja, hogy teljes körű (az összes szakágat magában foglaló) kiviteli tervet kell készíteni, ha

1 - 300 m2 szintterületnél nagyobb az építmény,
2 - három beépített szinttel rendelkezik (pl. pince+földszint+tetőtér),
3 - 1000 m3 bruttó térfogatú,
4 - 7,5 m építménymagasság,
5 - 1,5 m támfalmagasságot meghaladjuk.

Namármost, a házikóm 90 m2 bruttó alapterületű lesz, egyetlen szinttel fog rendelkezni, és egyáltalán nem éri el azokat a paramétereket, amelyek indokolttá tennék a statikus szakvéleményezését. 

De nézzük meg, mikor szükséges a statikai kiviteli terv a jogszabály előírásai alapján (akkor is, ha a fentiek nem állnak fenn):

1 - az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit (helyszínen öntött - a szerk.) vasbeton, kivéve a 6,6 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,
2 - az épület teherhordó szerkezetének támaszköze 5,4 méternél nagyobb (kivéve előző pont)
előregyártott födémszerkezet 6,6 méteres fal- vagy oszlopköznél nagyobb.

Ez azt jelenti, hogy ha pl. előregyártott E gerendás födémet tervezünk építeni, és annak fesztávolsága (falköz távolsága) 5,0 méter, akkor hiába öntünk mellé monolit vasbeton koszorút, attól még nem lesz kötelező érvényű a kiviteli terv elkészíttetése. Ha viszont nem előregyártott födémmel szeretnénk építeni a házat, akkor 5,5 méteres falköz távolságnál már szükséges statikai kiviteli terv készítése.

A fentiek alapján elmondható ugyan, hogy az elképzelt tetőszerkezetemnek nagyobb lesz a hossza, mint 5,4 méter (s ezért már kellhet fedélszerkezeti terv), de ha a 8 méter hosszú gerendáimat megtámasztjuk középen egy-egy oszloppal, akkor ezáltal az áthidalók hossza tulajdonképpen a felére csökkennek, azaz a támaszközök így 4 méternél megállnak. 

Tehát, mikor ajánlott tartószerkezeti (statikai) kiviteli terv készíttetése? Egy honlapon az alábbiakat olvastam erről: 

"Minden olyan esetben javasoljuk elkészíttetni a kiviteli tervet, amikor kicsit bonyolultabb elrendezésű az épület (nem egy kockaházról van szó), hiszen a kivitelező vagy rutinnal rendelkezik vagy nem (ezt általában nem tudjuk előre, csak sejthetjük), illetve egy jól átgondolt és megtervezett épületen több lesz a megspórolt pénz, mint amennyibe a kiviteli terv kerülni fog, hiszen a megoldások nem a kivitelező rögtönzéseire vannak bízva".

Vagyis elmondható, hogy a statikai terv elkészítését általában csak javasolják, de nem kötelező érvényű (hiszen a jogszabályok alapján csak a 300 m2-t meghaladó épületeknél kötelező), valamint esetemben a tervezendő házikóm valóban egy "kockaház", amelynek négy fala van és más semmi. Ennyi. Lesznek ugyan gipszkarton falak, de azok teherhordással nem bírnak majd. 

Érdemes megjegyeznem még azt is, hogy a statikai tervezés nagyjából 35.000 forint körül mozog, tehát nem egy eget rengető összegről van szó, csakhogy sok-sok ilyen összeg ha összeadódik, akkor bizony az elviszi az építkezésre szánt pénz jelentős részét. Nem utolsó sorban pedig, ha az építész is úgy látja, hogy nem kell statikai tervet készítenem a jogszabályi környezet miatt, akkor minek említi meg? Felesleges pénzkidobás az egész. 

Mindenesetre, a skiccet és a mintát adó házról készült képeket elküldtem egy másik építésznek is, akit egy ismerősöm ajánlott. Kíváncsi leszek ki milyen árajánlatot ad majd a tervek elkészítésével kapcsolatban. 

Az előző mellett szól az érv, hogy helyben lakik, így nem kell majd utazgatnia fél napokat, míg a másik egy megyével odébb, bizony több órányi autóútra tőlem. De valószínűleg tartom viszont, hogy az utóbbi építész viszont jelentősen olcsóbb lesz, mert a telefonbeszélgetésünk alapján barátságosabbnak, közvetlenebbnek tűnt, mint az első. Meglátjuk...


Tovább: 8. rész






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése